Első díjam!

Elsősorban nagyon köszönöm a díjat a Death Note blog tulajdonosának!

Szabályok:

▲Írj magadról 11 dolgot!

▲Válaszold meg a 11 kérdésem!

▲Tegyél fel te is 11 kérdést a következő jelölteknek!

▲11 blognak "add tovább" a díjat! (nálam ez nem így lesz, lentebb megmagyarázom miért)

▲"Visszaadni" nem lehet.

11 random tény rólam:

§ (1) a megszokottól eltérően a blogom linkjénél nem a ".hu" látható, hanem egy bizonyos ".de" ,ebből kifolyólag, igen Németországban élek

§ (2) nem bírom a filmeket, se a sorozatokat. egyszerűen sajnálom rájuk az időt, egyetlen színésznek a műveit vagyok hajlandó megnézni ő pedig Liam Neeson, csak is az övét. (talán még az AHS amit bírok, de ez már a nagyon max.)

§ (3) a filmekkel ellentétben falom a könyveket. egy napot nem bírok ki a nélkül, hogy ne olvasnék valami könyvet.

§ (4) mindenem az utazás, és nyelvek. (hahaha, nem perverz értelemben) ha tehetném körbe utaznám a Földet úgy ahogy van. és hatalmas álmom, hogy nyelvtanár leszek, amennyi nyelvet csak lehet meg szeretnék tanulni. 

§ (5) gitározNÉK egy éve, de nagyon erotikusan úgy elhangoltam a szegénykémet, hogy nem nagyon akar sikerülni ez a visszahangolósdi nekem.

§ (6) tej mániám van. ha lehetne én egész nap csak tejet innék, a vizet nem is ismerném. főleg ha tej folyna a csapból, na igen az lenne számomra a mennyország. DE NEM KAKAÓS, CUKROS, FAHÉJAS VAGY BÁRMI, egyszerű sima tej, fúj bele ne tegyenek nekem valamit.

§ (7) nem bírom megenni a mazsolát, lehetetlenség, az valami undorító dolog, nem tudom ki az a hülye aki így elrontotta a finom szőlőt.

§ (8) semmilyen, ismétlem semmilyen sport nem akar nekem sikerülni. öt olyan sporthoz kötődő dolog van ami még úgy ahogy megy is. a majorette. nyolc évig mazsiztam (nem nem mazsola, ez mazsorett( másnévem majorette). a röpi. kilenc év alatt, csak ebből sikerült ötöst szereznem tesiből. a tollas. az úszás. és a biciklizés. na igen. látszik, hogy tehetségem van a mozgáshoz.

§ (9) nagyon türelmetlen ember vagyok, ezt anyumtól örököltem. viszont nagyon lusta, ezt pedig apumtól.

§ (10) évek óra körömlakk mániám van, egyszerűen kimozdulni nem tudnék a nélkül, hogy a körmöm ne lenne kifestve, még a kapuig sem.

§ (11) kicsit morbid stílusom van, inkább a horrorisztikus történeteket bírom.

§ (11+1) a zenei stílusom behatárolhatatlan, de mégis inkább az alternatív-rock-ot képviselem. (rhcp love van)

remélem kielégítő voltam, és nem sablonos dolgokat írtam :D

a 11 válaszom:

1. "Mi az igazi neved?" - H. Ivett 

2. "Hány éves vagy?" - májusban leszek 15, ergó beszólások elkerülésének érdekében áj em fórtín jiörz ód. 

3. "Van kisállatod?" - nem sajnos nincs, hiába kérlelem anyát már vagy 3 éve nem akar megszánni egy kiskutyival.

4. "Mi a kedvenc neved?" - nincs különösebb

5. "Van testvéred?" - két öcsim van, egyik 7, másik 3 lesz nemsokára 

6. "Hol laksz?" - mint említettem Németországban, ennyi legyen elég.

7. "Mi a kedvenc zeneszámod?" - mindig más, jelenleg az rhcp 'Snow' - ja a fav. 

8. "Mi a szerencseszámod?" - nincs. ha nagyon kell mondani akkor az 5 és a 2, de csak mert ötödik hó másodikán születtem :D

9. "Melyik a kedvenc kiegészítőd?" - a sál az igaz? ha igen, akkor arra voksolok. ha tizenöt takarót nem lehetne varrni a sál gyűjteményemből, akkor egyet sem.

10. "Melyik a kedvenc csokid?" - a csoki csoki, nekem aztán mindegy csak se gyümölcs, se mazsola ne legyen benne. nagyon utálatos ember volt, aki bele merészelte tenni a gyümölcsöket az isteni csokiba.

11. "Hogy jellemeznéd magad?" - őrült. idióta. szókimondó. beteg állat. hangos. perverz. szerencsétlen. elmebajos. eszelős. gyengeelméjű. dilis. lökött. hibbant. és minden szinonima az őrültre. elég ennyi? elmezavarban szenvedő és abnormális ami a legjobban jellemez. egyébként szerintem anyáskodó, és bátortalan is vagyok. nem is bátortalan, de nem olyan biztos az hogy én elsőre, gondolkodás nélkül leugrok neked akár 1,5 métert is. nagyon félek mindig, hogy lesz valami bajom. na meg igen ha már félelem. képes vagyok bármikor bárkitől félni. de csakis az emberektől. egyéb ilyen "jaj félek a pókoktól", "juj sötét van siessünk félek" gondom nincs, csak az emberekkel, egyébként gondolj bele, az ember a legnagyobb állat a földön. ja igen, és állat-, növény- és környezetvedő vagyok! 

igen, azt kihagytam, hogy sokat tudok beszélni.

11 kérdésem:

első: Hányadik blogod ez?

második: Mi ösztönzött a történet kitalálásakor?

harmadik: Gondolkodtál már azon, hogy valaha íróként éled majd mindennapjaid?

negyedik: Mennyire jellemez téged a blogod?

ötödik: Ki vagy mi adott inspirációt a kezdetekkor?

hatodik: Van e valami különösebb magyarázata a nevednek?(blogger név)

hetedik: Van konkrét történet a fejedben, vagy ami éppen eszedbe jut?

nyolcadik: Hány részesre tervezed az egészet?

kilencedik: Ismerőseid van e olyan aki blogol?

tizedik: Szüleid/családod tud róla hogy írsz?

tizenegyedik: Szeretnéd esetleg más nyelvre lefordítani?

tizenegy plusz egy: Miért kezdtél blogolni? 

én úgy érzem inkább a blogról "faggatom" a díjazotta(ka)t, mert majd a "11 random tény rólam" részben kifejti(k) a személyesebb dolgokat.

TŐLEM PEDIG A DÍJAT KAPJA...

nem, én nem tizenegy jelölttel érkeztem... ennek az oka pedig, hogy nem igazán olvasok blogokat, és nem szerettem volna "az első 11 aki elküldi a blogja linkjét kap tőlem díjat" posztolók közé csatlakozni, inkább annak adom tovább aki tényleg megérdemli, és ismerem is. két nagy kedvencem van akiknek oda adnám, de sajnos a Sötét lelkek angyalszárnyak blog valamilyen oknál fogva, megállt, nincs egyszerűen folytatás, pedig imádtam hatalmas kedvencem volt. mindenkinek ajánlom, hogy azért mégiscsak olvassa el azt a fent levő pár részt, szerintem nagyon jók, sajnálom, hogy nem folytatja az írója, és még csak chat sincs ahol szólni tudnék neki, így neki sajnos nem tudok díjat adni, de szívem mélyén ő lenne az egyik. a másik, az igazi nyertes pedig, aki tényleg a legek legjobbja számomra a SECRET OF DARKNESS. nála jobbal még nem találkoztam. tőlem ő kapja a díjat, ő egyedül. hozzá hasonló jó sztorival még nem találkoztam, igaz most szünetel, de ha újraindul, biztos első kézből szeretném majd olvasni az új részeket. imádom. (és nem csak azért, mert ő is ".de" blogger!) 

tehát, nagyon gratulálok Messo szerintem te vagy a legjobb(:

Kis magyarázat...mindenre.

Hát sziasztok! Úgy érzem tartozom nektek egy kis magyarázattal... Először is, elég régen volt új rész, ennek két nagyon egyszerű oka van:

- Semmi visszajelzést nem kapok, nem tudom milyen a blog, min kéne javítani, kinek hogy tetszik, semmit sem tudok. Megvan az alap ötletem, amit nagyon szívesen vinnék, és ígérem vinni is fogom, de a barátaim támogatásán kívül, egy kis "idegen" szemű kritika is jólesne néha napján. Csak egy kis üzenet a chat sávba, vagy egy komi, nem sok dolog. Utálom, mikor egy blogger nyavalyog (én mindig azt hittem hogy ez "sima jével" van írva, csak én vagyok ezzel így?), azért, hogy nincsen semmi visszajelzés, de most már kezdem megérteni miért. Egyszerűen nincs visszajelzés, nincs motiváció, nincs meg az az érzés, hogy van miért írni, és így nem megy. Tehát értitek. 

- Lehet nekem gratulálni, mert sikeresen letöröltem a Word-öt a gépemről, ahol ugye eddig írtam. Eddig meg volt annak a sémája, és úgy közöltem a részeket, de most ez ugyebár Word nélkül nem nagyon akar összejönni. Van ez a megoldás, hogy rögtön a blogger-nek a "bejegyzést közlő" (mondjátok meg mi ennek a rendes neve, én nem tudom :D) részébe írom a dolgokat, de akkor el fog ütni a kinézete a régiektől. (Nem mintha annyira hatalmas tehetségem lenne a design részéhez a dolgoknak.) Éééés akkor itt vissza is kanyarodtunk az első okhoz. Nincs visszajelzés. Mondjátok csak, zavarna akkor ez titeket, hogy "kicsit" eltérő lenne a régiektől az új részek külseje? 

Ennyi is lenne a "Miért nincsen rész te kis nyomi blogger?!" rész. 

Következzék, az ÚJ KÜLSŐ! Nem tudom, nekem nagyon tetszik, és rengeteg hálával tartozom érte. Sajnos személyiségi jogok miatt, ( na meg a jó memóriámnak köszönhetően, igen elfelejtettem a blogjának a címét bocsi ) nem írom ki a segítőkész designerem nevét, csak simán B. Anitaként említeném. Tehát, szerintem Anita gyönyörű munkát végzett, nekem negyede ennyire sem jött volna össze, és tényleg semmit nem tudok mondani, csak hogy KÖSZÖNÖM, KÖSZÖNÖM, KÖSZÖNÖM ANITA!♥ Örök hála érte. 

A magyarázat tengerem itt be is zárulna, nem sokára hozom a részt az ELSŐ DÍJAMRÓL! Igen, haha az első megnyert blogversenyem után (amit szintén nagyon köszönök) megkaptam az első díjam! Sietek vele sziasztok!(:

7.rész / Carmen története

És, itt is a hetedik rész, jó olvasást!♥

Már két hete kiengedtek a kórházból, és bőven túl vagyok, minden vizsgálaton, egészségesebb vagyok, mint valaha, de Carment még most sem sikerült bemártanunk a rendőrségnél. Két okból egyszerűen kivitelezhetetlen, hogy felnyomjuk őt. Egyrészt az "apja" végzi a nyomozást, és szerintem ezzel el is árultam, hogy apuci pici lányát biztosan meg fogja védeni a nagy és erős rendőr apuka. A következő szempont, ami miatt lehetetlenné válik az ügy, hogy megfenyegetett. Normál helyzetben, nem érdekelne egy harcias kis fiatal spiné próbálkozása, de most a nővéremről van szó. Carmen elárulta, hogy Verát a nagybátyja és az egyik exe tartja fogva. Ezért nem értem el mostanában telefonon. Próbáltam ennek a kőszívű amazonnak elő kapargatni az érzékeny, törékeny nőies világát, amit talán meghat az aranyos öcsi-nővér kapcsolat, de ennek a nőnek nincs ilyen oldala. Egy hárpia. A lakásból nem tudom kirakni, egyszerűen belakta magát. Két hét alatt, hétszer próbáltam kitenni, négyszer a hátam bánta, háromszor pedig a karom. Brutális milyen szadista hajlamai vannak. Éjszaka kulcsra zárom a szobám ajtaját, és elé tolom a komódot, mert bennem van a félsz, hogy leszúrna álmomban. Reggelente is félve mászok ki kávézni, majd dolgozni menni. Taktikusan cselekszik. Miközben Peter munkát keres, én pedig dolgozom, nyugodtan éli kis világát, nem tör zúz a lakásban, ellenben mikor hazamegyek. Kitör belőle a sárkány, nekem ugrik, minden előzetes indok nélkül, majd ha megunta kínzásom egyszerűen leül, mint aki jól végeszte dolgát és megvacsorázik. Néhanapján meg-meg szór egy pár információval Vera kapcsán, de nem sokkal. Eddig sikerült kiderítenem, hogy a két bandita, és a testvérem a franciaországi Metz városából tartanak jelenleg valahova Berlin felé. Próbáltam kideríteni, hogy mit akarhat tőlünk a King família egy falatnyi része, de semmire sem haladtam. Egyszer sikerült beszélnem Veraval, nem beszélhetett az állapotáról, sem az elrablásáról, tartozkodási helyéről, egyszerűen semmi információt nem adhatott. Elmondta, hogy anyáék teljesen biztonságban vannak, jelenleg apa szüleinél vannak Malmöben még legalább 1 hónapig, ne aggódjak értük. Megnyugtatott a tudat, hogy "csak" a nővéremért kell megküzdenem, már amennyire ez nyugató lehet. Carmen a minap vázolta felém a helyzetet, hogyan is juthatok a nővérem közelébe. Mikor a két bestia és Vera megérkeznek az új szállásukhoz, én és Carmen repülőre szállunk, és elsőnek elutazunk, Splitbe. Horvátország egyik üdülővárosába. Ott felveszünk egy bőröndöt, és egy fiatal lányt,ha jól emlékszem Renata a neve. Carmen gyermekkori barátnője. Ha olyan tulajdonságokkal rendelkezik mint , az én "kedvesem" akkor elég nehezen fogom kibírni a repülőutat Berlinig. Peter nagyon erősködött, hogy jöhessen velünk, de egyátalán nem áll szándékomban bele kavarni őt is. Igazából, azt sem tudom, én, hogy kerültem bele. Viszont egyet tudok, a nővéremet bármi áron de kiszabadítom ezek közül a gyíkok közül. Bármit is kelljen tennem, még ha az életembe is kerül Vera nem marad ott. Hazamegy szépen Moszkvába, elfeledi a történteket, és minden újra ugyan olyan lesz mint régen. Erős lány, nem hiába ő is anyám vérét örökölte, igazi maffiózó hajlamok. Ezért is nem értem, hogy, hogyan sikerülhetett őt elfogni. Bárhol támadnak rá hatástalanítani nem is, de megbénítani pár percre míg elfut, simán sikerül neki. Normál helyzetben. Talán ez a két fószer, tényleg túl sok még nekem is. Nem tudom. Nem ismerem őket. Még a nevét is csak az egyiknek tudom. Carmen nagybátyja. Jason, Jason King. A család többi részéről annyit tudok, hogy Carment szülei anno örökbe adták. Ebből adódik, hogy mr. Nate Redwaynek és neki nem egy a családnevük. Carmen 3éves volt, mikor nagybátyjához kerül, ismeretlen okokból, majd rá két évre mr. Redway és felésége (Isten nyugosztolja!) nem kis összegért, és nem is éppen a legtisztességesebb módszerrel örökbe fogadták a kicsi Carment. Nate elmondása szerint, tüneményes kislány volt. Az első évben. Majd elkövetkett a legborzasztóbb. Mikor Carmen hat éves volt elkezdte tűvel, körömvágó ollóval és kiskéssel szurkálni a halakat, amiket a család kertitavából fogott ki. Egyre gyakrabban vitte mosolyogva anyukájához a meggyilkolt halakat. Mrs. Helena Redway először hangos, vékony sikításban tört fel, amire Nate villámgyorsan ott termett. Nem tudta mi történt. Majd a kislány megfordult, büszkén mutatta friss fogasát a cafatokban heverő kis halakat, és így szólalt: "Nézd apa! Nézd! Én voltam! Játszottunk, de rosszak voltak. Haragudtam rájuk, de mostmár jók lesznek." Nate sokkos állapotba került a feleségével együtt. Pár órával később leültek Carmennel beszélgetni, hogy nem jó amit tett, többet nem szabad. Remélték, hogy a kislány csak túlhevült a játékban, és ez többet nem fog előfordulni. Nem így történt. Három év alatt Carmen egyre nagyobb lett, és egyre veszélyesebb. Kilenc éves korában már nem csak a halakat terrorizálta, hanem az édesanyját is. Hiába a sok pszihológiai kezelés, mikor Helena aludt, Carmen jött és támadt. Különös módon apját nem bántotta, sőt anyját is csak akkor, ha apja éjszakai műszakban volt, és ketten maradtak otthon. Párszor csak a lábát karcolgatta, majd egyre mélyebb vágásokat ejtett. Az anyuka lábáról áttért a nyakára. Három, négy alkalommal szintén csak karcolgatta, majd egyik este vérre vágyott. Megszúrta Helenat. Megkereste az egyik nyaki erét, és könyörtelenül, teljes erejével beledöfte a kést. Helena ez után, még fél órát élt, majd eltávozott. Nyugodj békében Helena! Ezek után a történtek után, érthető, hogy Carmen lett a főnök a családban. Ha valami nem úgy történt, ahogy ő akarta, megtalálta a módszert, hogy rátámadjon Natere. A rendőr nagyúr állítása szerint, jobban járt volna ha őt is megöli. Azóta is rettegésben tartja. Fél tőle. Ezért is nem mer neki nemet mondani. Ezek után én sem fogok. Jobb nem szórakozni egy gyilkossal. Főleg egy olyannal nem aki már gyermekkorában képes volt ölni.

2012.november 13. kedd. London.

Hamarosan...

HOHÓ, eddig nagyon úgy néz ki, hogy nem olyan sok idő, és kész vagyok az elveszett részekkel! Nem tudom, hogy mikorra sikerül kitennem az elsőt, tudom ideje lenne már, és sietek is vele, ne aggódjon senki, legkésőbb megígérem 2hét és hozom. Köszönöm türelmeteket, ezer puszi<3